Az első probléma a Napsterrel kezdődött 2000-ben. A Metallica együttes megtalálta azt az albumukat, ami még nem jelent meg. Az együttes beperelte a Napstert, kártérítést követelt és követelte, hogy aki letöltötte az albumukat, azokat tiltsák le a Napsterről. Azt mondták, hogy ez nem az eredeti zeneszám, hanem egy olyan verzió, amelynek nem jó a minősége, ami rontja az együttesről kialakult képet. Sokan azt mondták, hogy egy kazettamásolás tette híressé az együttest.
Madonnának is megjelent egy olyan albuma a KaaZa hálózatán, amit akkor még nem adott ki. Később hamis mp3-akat helyezett el a hálózaton.
A jog védői egyre inkább figyelték az ehhez hasonló eseményeket. Ezt a Torrentspy esete is mutatja. Az üzemeltető úgy érvelt, hogy nem tett fel illegális fájlokat a honlapjára és hogy amit az oldal használói csinálnak az nem az ő dolga. Az oldal bezárt ez miatt.
A bíró elmondta, hogy a Torrentspy üzemeltetői részt vettek a jogsértő fájlok terjesztésében és a fájlok átnevezésével segítették a felhasználókat és letörölték a torrentezők IP címeit tartalmazó adatbázist. A Torrentspy ügyvédje a döntést igazságtalannak nevezte és kijelentette, hogy a Torrentspy nem akadályozza az igazságszolgáltatást, csak a személyiségi jogokat védte. A döntés hatással lehet az ezutáni ügyekre is.
A PirateBay oldal tulajdonosait börtönnel fenyegették az USA-ban, az isoHunt azonban visszavágott. Azzal védekeztek, hogy ők csak keresőmotorok és semmilyen illegális tartalmat nem tárolnak. Elmondták, hogy arról nem tehetnek, hogy olyan tartalmakat is lehet rajtuk keresni, amelyek szerzői jogokat sértenek. Ha őket megbüntetik, akkor büntessék meg a Google-t, a Yahoo-t és az összes keresőt.
Az IFPI, a zeneipar nemzetközi szövetsége üdvözli az olyan bírósági döntéseket, amelyek szerint az internet szolgáltatók feladata a fájlcserélés megakadályozása.
